Kehidakustány
Kehidakustány a Zala folyó erdőkkel, mezőkkel tarkított dombok ölelte völgyében fekszik. A település l977-ben két önálló falu Kehida és Kustány összevonásával keletkezett.
Kehida neve először 1232-ben írott kehidai oklevélben szerepel, mikor is a megye nemesei összegyűltek, tanácskoztak és levélben fordultak a királyhoz ügyeik önálló intézése
érdekében, ekkor már fontos település Kehida.
Zala vármegye minden részéről jó megközelíthetősége miatt a középkori vármegyei bírósági közgyűlések gyakori helyszíne volt. Tartottak itt nádori, főispáni, megyei bírósági közgyűléseket, a legtöbbet a 14. század első felében. A település a 13. század végéig a Koppányi család birtokában volt, majd a század végén Kőszegi Miklós nádor foglalta el, majd 1319 Károly Róbert elkobozta az ellene lázadó Kőszegiek birtokát és ettől kezdve 1523-ig a Kanizsai család birtoka Kehida, ekkor Kanizsai László a család szolgálatában nagy érdemeket szerzett Hássági Dénesnek adományozza a falut. A török időkben a meglévő udvarházat várrá alakítják át, a vár 1554-ben már állott. A várat 1588-ban, a törökök bosszúhadjáratukban felgyújtották. A falu sok pusztítás után a 18. században újjáépült. Ekkora nőági öröklés révén a Hertelendy család a birtokosa. A Deák család birtokába szintén nőági öröklés révén került, ugyanis Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna volt. A falu története 1807-1854-ig összefonódik a településen élő Deák Ferenc (l803-1876) nevével. Deák Ferenc 1854-ben pestre költözött, ekkor a birtokot gróf Széchenyi Istvánnak adta el, akinek fiától Ödöntől a Baronyi bankár család tulajdonába, tőlük pedig a Károlyi család birtokába került. A birtokot l924-ben kiparcellázták, nagy részét a kincstár vette meg a felépülő mezőgazdasági szakiskola és tangazdaság céljára. A községben l977-ig működő iskola a térség egyetlen kis faluban lévő középfokú intézménye volt.
A falu fejlődése ekkor megtorpanni látszott, majd a termálvíz hasznosítással óriási lendületet vett. Az első melegvizes fürdőmedencét a falu l985. május 31-én avatta.
Jelenkorban legfobb turisztikai vonzerőnk a kehidakustányi gyógy- és élményfürdő.
Kustány nevével már igen korán III. Béla király 1181. évben kelt oklevelében találkozhatunk, a falu részben királyi birtok volt, másik felét nemesek birtokolták. A kustányi szigeten található templomot 1256-ban említik először.
A 15. század elején Kustány már több falura oszlik, különböző birtokosokkal. 1408-ban Egyházas- és Felsőkustányról írnak. 1494-ben szerepel először Alsokustány neve, amely bizonyosan azonos a korábban Egyházaskustányként szereplő falurésszel. 1505-ben Boldogasszonykustánya névvel illetik a falu egy részét, ez a név a falu templomának védőszentjére utal.
Műemlékeink, látnivalók:
ˇ Deák kúria és Múzeum (épült 1740 körül, építtette a Hertelendy család)
ˇ Római Katolikus templom (alapkőletétel 1747. építette a Hertelendy család)
ˇ Temetőkápolna ( 13. század)
ˇ Kustányi romtemplom (13 század)
ˇ Kustány harangláb (18. század)
Természeti értékeink:
A falut körbevevő zárt erdőket gyertyánosok, bükkösök és tölgyesek alkotják. Erdőkben, láprétek szigetén hóvirág, szellőrózsa, mocsári gólyahír mezei árvácska, katángkóró, erdei ciklámen, oszi kikerics virágzik. Védett természeti terület a Deák kút környéke, a Zala folyó völgyi láperdők és rétek, melyen tavasszal a védett kockásliliomot a mocsári nőszirmot csodálhatjuk meg.